A jelentkezőről alkotott képet nagy mértékben gazdagítja az önkéntességi tevékenység részletezése. A társadalmi munka ugyanis egyre nagyobb divat, és egyre elfogadottabbá, megbecsültebbé válik bármely formája. Ezért is hasznos, hogy ha a közösségért végzett önkéntes munkáról beszámolunk, ha új munkahely felé vesszük az irányt. Annál is inkább, mert a vállalatok egyre jobban törekednek az ilyen emberek megtalálására. De nyilván nem azért, hogy önkéntes munkában dolgozzanak nekik! Hanem azért, mert aki önkénteskedik, alapvetően máshogy áll a munkához, a feladathoz, az emberekhez.

Önkéntes munkát vállalni mára hihetetlen népszerűségre tett szert hazánkban is – egyes országok pedig különösen élenjárók ebben. Népszerűvé vált másokon, másoknak önzetlenül segíteni, hátrányos helyzetűeket támogatni, jó ügyekért kiállni, „harcolni”, vagy jelenségekre felhívni a figyelmet.

De miért? Mit tud adni az önkéntesség? 

Társaságot, életünknek struktúrát, tapasztalatot, önismereti és szakmai fejlődést, az értékesség érzését, a nem fizetett munkából fakadó büszkeséget, az empátiás készségünk fejlődését, és még sorolhatnánk. Az is fontos, hogy korosztályonként mást és mással tud gazdagítani az önként és nem fizetésért vállalt munkaforma. Ezért szeretik a vállalatok is, ha ilyen területen is tapasztalatot szereztünk.

De először nézzük, hogy hogyan emelhetjük ki életrajzunkban önkéntes tevékenységünket!

Egy jó CV-nek a főbb személyiségjegyek, az érdeklődési kör, a hobbi mellett az önkéntességre, a társadalmi felelősségvállalásra, tagság(ok)ra, a családra és referenciavéleményekre is érdemes kitérnie. Mindezek nem jelenthetnek negatív vagy pozitív diszkriminációt, ellenkezőleg. A pályázó nagyobb biztonsággal illeszthető majd be a szervezetbe vagy adott munkacsoportba.

Az önkéntesség fontos plusz szempont vállalati oldalon is.

Akár egy állásinterjún szóba kerülhet az önkéntes tevékenység, de hosszabb távon a szervezeti kultúra értékeként is megjelenhet. Ez utóbbi túlzónak tűnhet, de az állítás megalapozott. A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom az önkéntesség témájáról 25, különböző méretű és profilú vállalatot kérdezett meg.

A HR szakemberek érdeklődését gyakran felkelti az önkéntesség említése az életrajzban, egy állásinterjú során, mivel a hobbik és érdeklődés általában sokat elárul arról, hogy valaki mennyire tudja elkötelezni magát valamilyen tevékenység mellett. Az önkéntesség mindig a motivációról, a belső motivációról szól. Egy állásinterjún a HR-esek szánnak időt arra, hogy beszélgessenek a jelöltekkel a motivációról, hogyan lehet őket egy-egy tevékenységben hosszabb távon elégedetté tenni. Ha valakinek vannak jó történetei arról, hogy kitartóan önkénteskedik, van olyan terület, amiben elmélyült, azzal megmutathatja, hogy a szakmai kvalitásai mellett általánosabb emberi értékeket is fel tud mutatni, amelyek a munkavégzés során is jól jönnek. 

Hogy mik ezek az értékek, amit a cégek is keresnek? 

Az ilyen ember gyakran jó csapatjátékos, együttműködő, empatikus, képes belső motivációval tevékenykedni, szélesebb lehet a látóköre. Ha valaki kimondottan álláskeresés idején, az aktív álláskeresés mellett végez önkéntes tevékenységet azzal azt is megmutatja, hogy tevékeny ember, jó érzés számára, ha hasznosnak érezheti magát, mások hasznára van. Amennyiben két hasonló kvalitású jelölt között kell dönteniük, akkor jelenthet előnyt az önkéntes munka, ez az úgynevezett „nice to have” kategóriájú érv egy kiválasztás során. 

Napjainkra szép számmal vannak vállalatok, ahol kimondottan igyekeznek növelni a kollégáknál az önkéntesség jelentőségét, értékét. Egyre több vállalat szervez CSR (corporate social responsibility) akciókat, de több olyan céget ismerünk, ahol „alulról jövő kezdeményezésként”, érdeklődés alapján szerveződnek belső önkéntes csoportok. Ezek fontos részét képezik a vállalati identitásnak, a vállalati márkának, az így felmutatható értékek részeivé válnak a vállalati értékeknek. Ezzel az egyes dolgozók személyes ügyei mellé oda tud állni a szervezet is. Kedves példánk a Working Parents Program, ami egy nagy multinacionális vállalat önkéntes szülői programja. Ezt a kezdeményezést egyetlen magyar anyuka indította el, és pár év alatt az amerikai központ egyik büszkesége lett, amelyet sok leányvállalat vett át szerte a világon. A Balansz Programon belül pedig itthon is több vállalat kapott segítséget a Working Parents Program alapítójától hasonló szerveződés elindításához.

Tehát valóban nem túlzás, hogy az önkéntességet vállaló munkaerő mind egyéni, mind közösségi, mind vállalati márka szempontjából értékes!

Forrás